Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
PSZICHOLÓGIA INTÉZET
NARRATÍV KUTATÓCSOPORT

 

 

ÉRZELEM MODUL

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Érzelem modul

Az érzelem modulban szereplő érzelemszótárt a Magyar Értelmező Kéziszótár szavainak felhasználásával hoztuk létre kiválogatva azokat a deskriptív érzelemszavakat, melyek érzelmi jelentést hordoznak. Külön csoportot képeznek a szótárban az érzelmet kifejező igék, melléknevek, határozószók és főnevek (lásd, Fülöp, László, 2006). Az érzelem modul különféle érzelem-kategóriákat kezel, melyek mind más-más pszichológiai jelenség érzelmi aspektusához kapcsolódnak.

A modul elkülönít pozitív (pl. öröm) és negatív érzelmeket (pl. szomorúság), melyek használata közvetíthet arról, hogy az egyes személyek vagy csoportok mennyire tekinthetők optimistáknak, mennyire nyitottak a világra, a kapcsolatokra, vagy milyen az önértékelésük, stb.

Az alap (pl. félelem) és a magasabb rendű társas érzelmeket (pl. bűntudat) elkülönítő kategória az olyan jelenségek vizsgálatában játszhat szerepet, melyekben az a lényegi elem, hogy mennyire kötődik társas, komplexebb humán működésmódokhoz egy-egy érzelmi reakció. Így pl. a szociálpszichológiában leírt infrahumanizáció jelenségének vizsgálatában alkalmazzák (Leyens és mtsai, 2000).

Az én- központú (pl. bűntudat) és másik-központú érzelmek (pl. szimpátia) kategóriája megmutatja, hogy az én vagy a másik perspektívájából értékeljük-e az eseményeket és hogy melyik szempontjából milyen jellegű érzelmet élünk át, így az empátia, a perspektíva-felvétel vagy az énesség kérdéseinek vizsgálatában szerepelhet.

A morális érzelmek kategóriája külön kezeli az önkritikus (pl. megbánás) és a társkritikus (pl. megvetés) morális érzelmeket (lásd Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999), előbbinél saját cselekedeteink bírálata gerjeszt bennünk érzelmeket, utóbbiban másoké.  A morális érzelmek kategóriája tehát mások és magunk morális megítélésének, erkölcsi szempontú értékelésének érzelmi vonatkozásainak vizsgálatában alkalmazható.

A személy- és csoportközi közelítés- távolítás  az érzelemszavak használatában közvetlenül kifejeződik, hiszen egyes érzelmek önmagukban közelítést implikálnak (pl. szeret), míg mások pszichés eltávolodást (pl. elhidegül), megint mások egyszerre mind a kettőt (pl. haragszik vkire). Az érzelmi közelség-távolság kategória szavai lehetnek a másoktól való elhatárolódás vagy a hozzájuk való kapcsolás szándékának kifejezésének eszközei, vagyis ez az érzelemkategória a kapcsolati dinamika vizsgálatában alkalmazható.

Az érzelem szótárt a Magyar Értelmező Kéziszótár szavainak felhasználásával hoztuk létre kiválogatva azokat a szavakat, melyek érzelmi jelentést hordozhatnak. Ezután két független bíráló ellenőrizte a válogatás helyességét. Külön csoportot képeznek a szótárban az érzelmet kifejező igék, melléknevek, határozószók, főnevek és idiómák.

Az érzelem szótár pszichológiai kategóriái

  • VALENCIA:

Az első az érzelmek valenciája volt, ami lehet pozitív (pl. öröm), negatív (pl. félelem) vagy semleges (pl. meglepődés).

  • ÉRZELMI MINŐSÉGEK:
    • Az affektusok az aktivációs kontúr változásával járó érzelemi folyamatok (pl. lenyugszik)
    • Az érzések alcsoport az általános hangulati állapotokat, nem specifikált érzéseket foglalja magába. (pl. jókedvű, nyugodt)
    • Az érzelem címkével illetett csoport azokra az érzelmekre utal, melyek a történések kognitív kiértékelésével keletkeznek (pl. szégyen).
    • Az érzelmet implikáló cselekvések (pl. mosolyog, sír).
  • ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS ÉRZELMEK
    • Elődleges (pl. szomorúság) és a társas, vagyis másodlagos érzelmeket (pl. bűntudat) jelenti.
  • ÉRZELMI TÁVOLSÁG

    • személyközi közelség (pl. szeretet),
    • érzelmi távolodás (pl. elhidegül)
    • pszichodimanikailag mindkettőt magába foglaló szavak (pl. harag).

Az érzelem-modul fentebbi kategóriáit használva Fülöp és László (2008; 2010) végeztek vizsgálatokat a nemzeti identitáshoz tartozó érzelmi mintázatok vonatkozásában.

  • Fülöp, É. (2008): Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben. In: Erős, F. (szerk.): Megismerés, reprezentáció, értelmezés, 10 éves a PTE Pszichológiai Doktori Iskolája, 99-114.
  • Fülöp, É., László, J.(2006): Az elbeszélések érzelmi aspektusának vizsgálata tartalomelemző program segítségével, IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged
  • Fülöp, É., László, J. (2010): A történelem érzelmi reprezentációja a történelemkönyvekben és naiv elbeszélésekben (közlésre benyújtva)
  • Fülöp, É., Péley, B., László, J. (2010): A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modellje magyar történelmi regényekben (kézirat elfogadva)
  • Leyens, J-P., Paladino, P. M., Rodriguez- Torres, R., Vaes, J. Demoulin, S., Rodriguez-Perez, A., Gaunt, R.(2000): The emotional side of prejudice: The attribution of secondary emotions to ingroups and outgroups, Personality and Social Psychology Review, 14., (2), 186-197
  • Rozin, P., Lowery, L., Imada, S., Haidt, J. (1999). The CAD triad hypothesis: A mapping between three moral emotions (contempt, anger, disgust) and three moral codes (community, autonomy, divinity). Journal of Personality és Social Psychology, 76, 574-586