Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
PSZICHOLÓGIA INTÉZET
NARRATÍV KUTATÓCSOPORT

 

 

Idő modul

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Idő modul

A pszichológiai időélmény vizsgálatára szerkesztett időmodulok tartalmi és funkcionális szótárfájlokból állnak (lásd Ehmann és mtsai, 2006).

A tartalmi modulok egyrészt tematikusak (pl. a hét napjai, életperiódusok), másrészt az idő szekvenciális múlásának nyelvi markereit tartalmazzák (pl. dátumok, akkor). A tartalmi időszótárak egyes összetett funkcionális modulok elemeiként is szerepelnek (pl. egész + augusztusban/szeptemberben, stb. = huzamosság).

A funkcionális időszótárak közé a következők tartoznak:

lassúság-gyorsaság modul a meglassult és a felgyorsult időélményre utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. lassan, cikázik). A modulnak jelenleg a mániás-depresszív élménymód kutatásában van szerepe.

pillanatnyiság-huzamosság modul az idő állandóságának terjedelmére utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. pillanatnyilag, folyamatosan). A modulnak jelenleg a változásra való igény és készség kutatásában van szerepe.

kezdet-befejezés modul a kezdetre és a befejezésre utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. nekiveselkedik, vége). A modulnak jelenleg a teljesítménymotiváció kutatásában van szerepe.

Az ismétlődés-ciklikuság modul az ismétlődésre és a ciklikusságra utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. megint, vasárnaponként) A modulnak jelenleg az élettörténeti koherencia kutatásában van szerepe.

lineáris időtengelyre nem illeszkedő élménytípusok modulja az ún. 'egészleges időélményre' utaló határozószókat tartalmazza (pl. mindig, soha). A modulnak jelenleg a zárt/beszűkült gondolkodásmód kutatásában van szerepe.

Hazai kutatásokban az időmodult például az énelbeszélésekben előforduló szubjektív időélmény vizsgálálatában (Ehmann és mtsai, 2005) vagy a csoportnarratívomuk idői szerveződésének vizsgálatában alkalmazták (Ehmann és mtsai, 2008).

A modul szerkesztői: Ehmann Bea és Garami Vera

A nyelvi markerek azonosítása révén automatikus számítógépes tartalomelemzésre alkalmassá tettük a pszichológiai időélmény aspektusait. Az időélmény pszichológiájával foglalkozó szakirodalom áttekintése és továbbgondolása révén modelleket alkottunk arra, hogy a különböző témakörökben vizsgált szövegek időélmény aspektusai milyen pszichológiai állapotokat tükröznek, milyen egyéb pszichológiai konstruktumokkal mutatnak összefüggést, valamint milyen változásokat jeleznek előre.

Az elbeszélt szövegekből kibontható pszichológiai időélmény vizsgálata több rétegből épül össze:

A modulok tartalmi és funkcionális szótárfájlokból állnak.

Tartalmi időszótárak:

A tartalmi modulok egyrészt tematikusak (pl. a hét napjai; az év hónapjai; ünnepek; életperiódusok, stb.), másrészt az idő szekvenciális múlásának nyelvi markereit tartalmazzák (pl. dátumok, 'akkor', 'aztán', 'később', stb.). A tartalmi időszótárak egyes összetett funkcionális modulok elemeiként is szerepelnek (pl. 'egész + augusztusban/szeptemberben, stb.' = huzamosság; 'minden + percben/nyáron, stb.' = ismétlődés).

Funkcionális időszótárak:

  • Lassúság-gyorsaság: a modul a meglassult és a felgyorsult időélményre utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. 'lassan', 'gyorsan', 'vontatottan', 'botorkál', 'üldögél', 'cikázik', 'rohan', stb.). A modulnak jelenleg a mániás-depresszív élménymód kutatásában van szerepe.
  • Pillanatnyiság-huzamosság: a modul az idő állandóságának terjedelmére utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. 'most', 'pillanatnyilag', 'egész nyáron', folyamatosan', 'egész életemben', stb.) A modulnak jelenleg a változásra való igény és készség kutatásában van szerepe.
  • Kezdet-befejezés: A modul a kezdetre és a befejezésre utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. 'indul', 'nekiveselkedik', 'hazaér', 'levizsgázik', 'abbahagy', 'vége', stb.). A modulnak jelenleg a teljesítménymotiváció kutatásában van szerepe.
  • Ismétlődés-ciklikuság: a modul az ismétlődésre és a ciklikusságra utaló határozószókat, igéket és névszókat tartalmazza (pl. 'megint', 'újfent', 'évente', 'vasárnaponként', stb.) A modulnak jelenleg az élttörténeti koherencia kutatásában van szerepe.
  • A lineáris időtengelyre nem illeszkedő élménytípusok: a modul az ún. 'egészleges időélményre utaló határozószókat tartalmazza (pl. 'mindig', 'soha', 'semmikor', stb.). A modulnak jelenleg a zárt/beszűkült gondolkodásmód kutatásában van szerepe.

A szubjektív időélmény markerekhez köthető további pszichológiai konstruktumok kutatása jelenleg is intenzíven folyik. A modulok változásait és az újabb eredményeket a honlapon folyamatosan közzétesszük.

  • Ehmann B., Kis B., Naszódi M., László J: (2005): A szubjektív időélmény tartalomelemzéses vizsgálata. Pszichológia, 25, 2, 133-142.
  • Ehmann Bea, Garami Vera és Szabó Júlia (2006): NooJ fejlesztések a szubjektív időélmény tartalomelemzéses vizsgálatára, IV. MAGYAR SZÁMÍTÓGÉPES NYELVÉSZETI KONFERENCIA, Szeged, December 7-8. Cikkgyűjtemény, pp. 277-284
  • Ehmann B., Garami V. (2008): Az énbevonódás nyelvi markerei történelmi eseményekről szóló laikus elbeszélésekben. In: Vincze O., Bigazzi S. (szerk): Élmény, történet: A történetek élménye. Pszichológiai Horizont 4. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 41-51.

 

Az idő nyelvi változó vizsgálata a szövegekben

I. Az időélmény-típus összefüggése más személyiségvonásokkal normál személyek esetében

Minta: 120 főt kértünk két tevékenységre: a) beszéljenek el jelentős élettörténeti epizódokat (Első emlék, Teljesítmény történet, Félelem történet, Veszteség történet, Rossz kapcsolati történet, Jó kapcsolati történet);  b) töltsenek ki egy általunk összeállított tesztbattériát.

A tesztbattéria elemei

1. El-Meligi-féle időélmény skála, 9 tétel

2. Antonovsky-féle koherenciaérzék-kérdőív rövid változata, 13 tétel

3. Beck-féle rövidített depresszió kérdőív, 9 tétel

4. BFQ (Big Five Qustionnaire) kérdőív érzelmi kontroll és impulzus kontroll skálái, 24 tétel

Adatfeldolgozás: A teljes interjús szöveganyagon /281.306 szó, 1.467.858 karakter/ futtattuk le a keresőmodulokat. Az egyes időkategóriákra összesen 12.323 találatot kaptunk. Ezt a gyakorisági táblázatot vittük át SPSS programcsomagba. Az időkategóriák gyakorisági értékeinek alsó és felső kvartiliseit kétmintás t-próbával hasonlítottuk össze a kérdőívek adataival.

Szignifikáns eredmények

El Meligi Időáramlás élmény skála: Azok a személyek, akik önmagukat úgy jellemezték, mint akiknek nehézséget okoz a „normál" időáramlás követése, szignifikánsan több olyan szót és kifejezést használnak a spontán beszédben, amelyek a Huzamosság, illetve az Örökidő kategóriába tartoznak. Ez a jelenség patológiás esetekben tartalmazza a tudatosság szintjének disszociatív tendenciáit vagy fluktuációit is.

El Meligi Idői orientáció skála: Azok a személyek, akik nehezen képesek az eseményeket időszekvenciában elhelyezni, beszédjükben szignifikánsan többször használják a Sohaidő és az Örökidő kategóriákat. Ha tehát valaki a hétköznapi beszédében fokozottan tematizálja a 'soha' és a 'mindig' típusú kifejezéseket, az azt jelzi, hogy a gondolatáramlás kevéssé horgonyozódik le a naptári időtengelyhez.

Antonovsky-féle koherenciateszt Menedzselhetőség Faktor: Azok a személyek, akik önjellemzésük alapján kiválóan menedzselik a saját világukat, több olyan szót és kifejezést használnak a beszédjükben, amelyek pontszerűen, illetve szekvenciaszerűen ráhorgonyzódnak a naptári időtengelyre.

Antonovsky-féle koherenciateszt Jelentésteliség Faktor: A világot jelentéstelinek megélő normál személyek beszédében nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a Huzamosságra és az Ismétlődésre vonatkozó nyelvi markerek.

Beck-féle Depresszióskála: A normál minta leginkább depressziós felső kvartilise több olyan szót és kifejezést használ, amelyek a meglassult időélményre és a jövőtől való szorongásra utalnak.

BFQ Impulzuskontroll skála: Az impulzuskontroll zavarával küzdő személyek szignifikánsan többször említenek a kezdéssel és a jövővel kapcsolatos tematizációkat.

 

II. A pszichológiai traumák feldolgozottságának szintje traumatikus mintákban

1. Minta

Pennebaker-féle angol nyelvű szövegkorpusz: Egyetemi hallgatókat kértek arra, hogy 4 egymást követő napon át, napi 20 percben írják le életük legtraumatikusabb eseményét, illetve kontrollként közömbös eseményekről írjanak. A korpusz tartalma: 55 X 4 = 220 rövid történet. (Ezeket elektronikus formában kaptuk meg J. W. Pennebakertől.)

Eredmények: A szövegkorpusz szisztematikus elemzése rávilágított, hogy a feldolgozottnak tekinthető traumákról az emberek a naptári időtengelyt szekvenciálisan követve számolnak be, míg a jelenben is ható traumatikus események elmesélése során előre-hátra mozognak az időtengelyen, a régmúlttól a jelenen át a jövőig. (Egy nem várt fejleménye volt ennek a szisztematikus elemzésnek, hogy a módszer segítségével formai jegyek alapján kiszűrhetőek az ún. áltraumás események. Az idői szerkezetelemzés elemzés ugyanis kimutatta, hogy a 100 Pennebaker történetnek csak 52%-a volt az elbeszélés időpontjában is még traumatikus.)

2. Minta

Holokauszt szövegkorpusz: Ez a korpusz 4 almintából állt, egyenként 100-100 rövid traumatikus történet:

  1. „Első generációs túlélők beszámolói közvetlenül az eseményeket követően" (1945-ös rendőrségi jegyzőkönyvek, a www.degob.hu honlapról);
  2. „Első generációs túlélők beszámolói évtizedekkel az eseményeket követően" a (www.centropa.hu honlapról);

3-4. „Történetek másod- illetve harmadkézből: Túlélők történeteinek elmesélése gyermekeik és unokáik által".

Eredmények: Az azonnali esemény beszámolókban az időélmény fragmentációja, az évtizedekkel később elmesélt történetekben a traumatikus elbeszélésre jellemző szabdalt, a régmúlt és a jelen-jövő között nagy amplitúdóval kilengő előadásmód figyelhető meg. A második és a harmadik generáció elbeszélései már jelentősebben kiegyensúlyozottabb idői szerkezetet mutatnak, azaz a történeteket időben koherensen, szekvenciálisan beszélik el.

 

III. Az idő-aspektusok szerepe a magyar és az európai történelem eseményeinek kognitív és emocionális reprezentációjában

Minta

Néphistóriai korpusz: Ötszáz fős rétegzett mintán a magyar és európai történelem legpozitívabbnak illetve legnegatívabbnak tartott eseményeiről rövid narratív interjúk (4 X 5 = 2000 történet, kb. 60 000 szó).

Történelem tankönyv korpusz: Általános és középiskolai történelem tankönyveknek a magyar történelem 10 eseménycsoportját bemutató fejezetei (kb. 180 000 szó)

Eredmények: Ez egy másik pályázattal közösen végzett, szerteágazó vizsgálat volt, melynek részleteit és konkrét eredményeit a közlemények tartalmazzák. Összességében elmondható, hogy nagyon sok körülmény határozza meg, hogy a személyes élettörténetben milyen történelmi eseményt tekintenek traumatikusnak az egyidőben élő emberek. Különbség van továbbá abban, hogy tanult vagy személyesen megélt történelmi események kerülnek elbeszélésre. Ezért a történelemkönyvek íróinak nagy felelősségük van abban, hogy milyen rejtett idői trauma-markereket helyeznek el az iskolai könyvekben: ha ugyanis szabdaltan, időben előre-hátra kanyarodva vagy fragmentálisan írnak le valamely történelmi eseményt, akkor az a tanulókban a traumatizáltság érzetét kelti; a szekvenciálisan, koherensen leírt negatív események azt tükrözik, hogy az adott esemény már feldolgozott, hatása elcsitult.

 

IV. A téri és idői mentális mozgások azonosíthatósága krónikus állapotokban, és ezek összefüggése a kezelésben maradás („compliance") előre jelezhetőségével

Metadon kezelésből 1 hónapon belül lemorzsolódó, illetve 6 hónapon túl kezelésben maradó drogfüggő személyek (n =200) TAT történetei. Azt találtuk, hogy a lemorzsolódó személyek szignifikánsan többször tematizálják az éjszaka és a tél, valamint a stagnálás képeit, illetve a távolodó mentális és fizikai mozgást. Ezekre az eredményekre alapozva a kezelésben maradást bejósló tesztbattériák alakíthatók ki.

 

V. Pszichés állapotok telemetrikus monitorozása olyan izolált kiscsoportok esetében, ahol a pszichometriai eljárások kevéssé alkalmazhatóak (hosszú távú űrutazások legénységénél).

A hosszú időre izolált, összezárt kiscsoportok és legénységek szubjektív időélményének megváltozása az űrkutatásban is intenzíven kutatott terület. Ezt a jelenleg folyó moszkvai Mars 500 űranalóg szimulációs kísérlet elektronikusan rögzített kommunikációjának elemzésével, intézményközi együttműködésben vizsgáljuk.

 

Az időélmény vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy ez a pszichológiai konstruktum tartalomelemzés révén a legkülönfélébb területeken igen érzékeny indikátornak bizonyult.