Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
PSZICHOLÓGIA INTÉZET
NARRATÍV KUTATÓCSOPORT

 

 

TÁRSAS REFERENCIA és TAGADÁS MODUL

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Társas referencia modul

Az én-referencia és a mi referencia valamennyi olyan esetre vonatkozik, amikor a szövegben egyes szám, illetve többes szám első személyű névmás fordul elő, illetve egy igét egyes szám első személyben, illetve többes szám első személyben ragoznak. Ugyancsak én-referenciának minősülnek a főnevek birtokos ragozásának egyes, illetve többes szám első személyű alakjai.

Az én-referencia pszichológiai tartalmát az énérzés növekedésének, illetve csökkenésének összefüggésében vizsgálták egyebek között depresszióban (Hargitai és mtsai, 2005). A mi-referenciát a csoportkohézió, a csoporttal való azonosulás szempontjából vizsgálták (Ehmann és mtsai, 2010).

 A konstrukció pszichológiai jelentése

A mi-referencia nyelvi markerei egy adott társadalmi csoporttal való azonosságra és azonosulásra, illetve a közös élményekre, emlékekre és tapasztalatokra, voltaképpen az élményközösségre utalnak. A mi-referencia gyakorisági értékei lakmuszpapírként jelzik a csoporttal való azonosulás mértékét, a csoportkohézió erejét és a csoport közös cselekvési terét.

A mi-referencia nyelvi markerei 

A Nooj mi-referencia gráfja a mi-ként való létezés szempontjából pszichológiai relevanciájú szókategóriák tagjainak előfordulási gyakoriságát jelzi, így minden olyan kifejezés esetén találatot jelez, amelyben a többes szám első személy szerepel: legyen az ige, névmás vagy birtokos személyraggal ellátott főnév.

NYELVI JEGYEK

MI-REFERENCIA

Többes szám / 1. sz. igék
-kijelentő mód, jelen idő
-kijelentő mód, múlt idő
-feltételes mód
-felszólító mód
Terminális igei toldalékok
-unk, -ünk, -juk, - jük
-tuk, -tük, -tunk, -tünk
-nánk, -nénk
-junk, -jünk, -juk, -jük
Névmások:
 
Személyes
 
 
Birtokos
 
 
Visszaható
 
 
mi, minket, tőlünk, nekünk, velünk, általunk, rólunk
 
miénk, mienkből, mienkhez, mienknél, stb.
 
magunk, magunkért, magunkról, magunkhoz, stb.
Birtokos személyraggal ellátott főnevek
- egy birtok esetén
- több birtok esetén
Nemterminális névszói
toldalékok
-ünk,- unk,
-ink, -aink, -eink

 A konstrukció pszichológiai jelentése

Az ők-referencia nyelvi markerei a saját csoporttal szemben megjelenő idegen csoportokra vonatkoznak. Minden csoport, amely a saját csoporton kívüli, ők-nek minősül. Ők azok, akikhez képest kijelölhetjük a saját csoportunk határait, akikhez képest nemzeti identitásunk megformálható.

Az ők-referencia nyelvi markerei

A Nooj ők-referencia gráfja az ők-ként való létezés szempontjából pszichológiai relevanciájú szókategóriák tagjainak előfordulási gyakoriságát jelzi, így minden olyan kifejezés esetén találatot jelez, amelyben a többes szám harmadik személy szerepel.

NYELVI JEGYEK

ŐK-REFERENCIA

Többes szám / 1. sz. igék
- kijelentő mód, jelen idő
- kijelentő mód, múlt id
-  feltételes mód
- felszólító mód
Terminális igei toldalékok
-nak, -nek, -ják, -ik
-tak, -tek, -ták, -ték
-nák, -nék, -nának, -nének
-ják, -jék
Névmások:
 
Személyes
 
 
Birtokos
 
 
Visszaható
 
 
ők, őket, tőlük, nekik, velük, általuk, róluk, stb.
 
övék, övékből, övékhez, övéknél, stb.
 
maguk, magukért, magukról, magukhoz, stb.
Birtokos személyraggal ellátott főnevek
- egy birtok esetén
- több birtok esetén
Nemterminális névszói toldalékok
-uk, -ük,
-aik, -eik

 

A konstrukció pszichológiai jelentése

Fontos kérdés az, hogy a történelemről való mindennapi gondolkodásban, azaz a néphistóriában a személyes kapcsolódás, a személyes érintettség, az involváltság, illetve az adott történelmi eseményhez fűződő szubjektív emocionális- és kognitív viszony milyen mértékben jelenik meg. Ennek operacionalizálása a szelf-referenciára utaló nyelvi markerek segítségével történik.

A szelf-referencia nyelvi markerei 

A Nooj szelf-referencia gráfja az én-ként való létezés szempontjából pszichológiai relevanciájú szókategóriák tagjainak előfordulási gyakoriságát jelzi, így minden olyan kifejezés esetén találatot jelez, amelyben az egyes szám első személy szerepel: legyen az ige, névmás vagy birtokos személyraggal ellátott főnév (Kiefer, 2000).

NYELVI JEGYEK

SZELF-REFERENCIA

Egyes szám / 1. sz. igék
 
- kijelentő mód, jelen idő, általános tárgy
- kijelentő mód, jelen idő, 2. sz. határozott tárgy
- kijelentő mód, jelen idő, határozott tárgy
- kijelentő mód, múlt idő, általános tárgy
- kijelentő mód, múlt idő, 2. sz. határozott tárgy
- kijelentő mód, múlt idő, határozott tárgy
 
- feltételes mód, általános tárgy
- feltételes mód, 2. sz. határozott tárgy
- feltételes mód, határozott tárgy
 
- felszólító mód, általános tárgy
- felszólító mód, 2. sz. határozott tárgy
- felszólító mód, határozott tárgy
Terminális igei toldalékok
 
-ok, -ek, -ök
-lak, -lek, -alak, -elek
-om, -em, -öm
-tam, -tem, -ttam, -ttem, -ottam, -ettem, -öttem
-talak, -telek, -ttalak, -ttelek, -ottalak, -öttelek,
-tam, -tem, -ttam, -ttem, -ottam, -ettem, -öttem
 
-nék, -nák, - enék, -nám, -ném
-nálak, -nélek, - análak, -eném
-nám, -ném, -anám, -eném
 
-jak, -jek, -jam, -jem,
-jalak, -jelek, -alak, -elek
-jam, jem, -am, -em
Névmások:
Személyes
 
 
Birtokos
 
 
Visszaható
 
Én, engem, tőlem, nekem, velem, általam, rólam
 
Enyém, enyémből, enyémhez, enyémnél, stb.
 
Magam, magamért, magamról, magamhoz, stb.
Birtokos személyraggal ellátott főnevek
-egy birtok esetén
több birtok esetén
Nemterminális névszói toldalékok
-m, -am, -em, -om, -öm
-im, -aim, -eim, -jaim, -jeim

 A konstrukció pszichológiai jelentése

A „nemet mondás" formája és különösen mértéke gyakran meghatározza az egyén és a közösség, illetve a különböző csoportok egymáshoz való viszonyát, hiszen a tagadás biztosítja az alkalmazkodást, ez garantálja a társadalom működőképességét bizonyos késztetések, célok, letiltása, gátlása révén. A „nemet mondás" azonban szélsőséges mértékben is megjelenhet, ilyenkor a tagadás túlsúlya mögött már a világ elértéktelenedése áll, amely minden esetben negativizmust, valamilyen veszélyt sejtet. Amennyiben az egyén vagy a csoport létét, biztonságát, kiegyensúlyozott és stabil voltát bármilyen külső vagy belső veszély fenyegeti, az nemcsak az alkalmazkodást nehezíti meg, hanem a csoport szociális identitását is fenyegeti. S mivel a tagadás nyelvi markerei a csoport stabilitását, kiegyensúlyozottságát és alkalmazkodóképességét egyaránt jelzik, így a tagadás relatív gyakorisága mentén kialakított mutatók az adott történelmi esemény pozitív vagy negatív voltára is utalnak, így egyfajta valencia-mutatóként is kezelhetjük azt.

A tagadás nyelvi markerei 

 

A tagadás lehet explicit, vagy nyílt (pl. nem, ne, nincs, sincs) és implicit, vagy rejtett (pl. -tlan, -tlen fosztóképző). A tagadás nyelvi markerei az alábbiak:

NYELVI JEGYEK

TAGADÁS

EXPLICIT

IMPLICIT
Létige tagadó alakjai
nincs, nincsenek, sincs, sincsenek
 
Tagadó- és tiltószavak
nem, ne, sem, se, dehogy
 
Névmások
semmi, senki, sehány, semennyi,
semmilyen, semelyik, semekkora
 
Határozószavak
 
 
sehol, sehova, soha, sose, sehogy,
semmire, semminél, semmihez,
semmiképp, stb.
 
 
Fosztóképzők
 
-tlan, -tlen, -atlen, -etlen, -talan
-telen, -tlanul, -tlenül, -talanul,
-telenül, -atlanul, -etlenül
-mentes
Bizonyos névutós
szerkezetek
 
nélkül, kívül, helyett, dehogy